Jógagyakorlás során célunk a jelen pillanat megélése, a jelen megengedésében való elmélyedés. Hogyan lehetséges ez, amikor külső világunkban semmi nem állandó, minden pillanat illékony és változó?
A jelen pillanatot úgy lehet teljes valójában megélni, mint egy belső tapasztalást, hogy figyelmünk fókuszát a külső dolgokról fokozatosan elkezdjük befelé vezetni, önmaguk felé fordítani.

Amikor a jógaszőnyegre állok, mindig a tapasztalás élménye vezet. Ez azt jelenti, hogy kíváncsi és nyitott vagyok arra, amit megélhetek a gyakorlásban. Sokszor érzem, jól esik a legkisebb ellenállás felé menni, elidőzni ott, ahol az első pillanatban is kényelmes vagy ami sikerélményt ad.

A kellemes élményeknek általában könnyű megadni magunkat.

Vannak olyan napok, amikor ennél tudatosabb vagyok és felismerem, hogy tapasztalni, tanulni vagyok itt, és azzal az ászanával van dolgom, ami valamilyen módon hat rám. Olyannal, ami fizikai szinten nehézséget okoz, érzelmileg megérint, elveszítem benne a (légzés)tudatosságomat, vagy valamilyen módon elakadok benne.

Hogyan lehet egy  kihívást jelentő ászanában jelen lenni és a megengedést gyakorolni?

Úgy, hogy tudatosan választom a küzdelem, az elterelés, a menekülés és védekezés helyett a tapasztalás, az érzetek, érzések, érzelmek és a bennem zajló folyamatok megélését.
Feltérképezem a testem fizikai határait és tiszteletben tartom azokat, vagyis figyelem, mi jelenik meg bennem és amíg a fájdalom határát nem éri el, teret adok ezeknek. Tudatában vagyok mindegyiknek: magamba,- majd átengedem őket anélkül, hogy jelzővel látnám el, hogy kellemesnek vagy kellemetlennek minősíteném azokat.

Ha képes vagy ezt megtenni és már nem küzdesz az ellen, hogy a negatív megéléseket magadon kívül rekeszd, akkor valóban csodálatos dolgokat tapasztalhatsz. Rájössz, hogy minden csak addig hat rád, amíg ellenállsz neki, addig van ereje, amíg el akarod tolni magadtól. Ha feladod az ellenállásod, eltűnik minden ereje és megtapasztalhatod ugyanazt a szabadságot, amellyel egy kellemes élmény során találkozol.

Ez nehéz és több szinten próbára tesz, sokszor elbukom benne... A megnyílás által sebezhetővé válok, ami veszélyes... De hiszem, és egyre többször tapasztalom, hogy kizárólag a nyitottságom és sebezhetőségem által élhetem meg azt a nagyon mély biztonságot, melyre mindennél jobban vágyom.

Fotó: www.petroczireka.hu